„IMA használatához szükséges kezdeti beállítások” változatai közötti eltérés

Innen: IMA ERP tudasbazis
(Pénztár létrehozása, beállítása)
(Számlatükör testreszabása)
 
(30 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
  
 
== Alapbeállítások ==
 
== Alapbeállítások ==
 +
 
=== Cégadatok beállítása ===
 
=== Cégadatok beállítása ===
 
----
 
----
A cég adatait a „Program adminisztráció” modul – „Kezdő”- „Cégadatok módosítása” menüponton keresztül tudjuk beállítani.
+
A cég adatait a „'''Program adminisztráció'''” modul – „'''Kezdő'''”- „'''Cégadatok módosítása'''” menüponton keresztül tudjuk beállítani.
  
 
[[Fájl:3Cégadatok.png]]
 
[[Fájl:3Cégadatok.png]]
  
Fontos az “Adószám” (ha rendelkezünk vele, lejjebb a “Közösségi adószám”) kitöltése, és a “Cég bankok” megadása.
+
Fontos az “'''Adószám'''” (ha rendelkezünk vele, lejjebb a “'''Közösségi adószám'''”) kitöltése, és a “Cég bankok” megadása.
  
A “Cég bankok” – Bankszámla létrehozása, az “Új” gombra kattintva történik. Itt azokat a cégbankokat, bankszámla számokat szerepeltessük, amiket az imából számlázva a számlán szerepeltetni szeretnénk. Egy bankot akkor is meg kell adni, amennyiben számlázás nem, csak könyvelés történik. Fontos, hogy az alapértelmezett pipát a bankhoz tegyük be! (Több bank esetén válasszuk ki, melyik legyen az alapértelmezett, de egy esetén is legyen megjelölve, mert ez alapján fogja a kiállított vevő számlára automatikusan betenni.) Az alapértelemezett bankot pénznemenként tudjuk meghatározni, számla írásakor a számla pénznemének megfelelő bankszámlaszámot fogja felkínálni.
+
A “'''Cég bankok'''” – Bankszámla létrehozása, az “Új” gombra kattintva történik. Itt azokat a cégbankokat, bankszámla számokat szerepeltessük, amiket az imából számlázva a számlán szerepeltetni szeretnénk. Egy bankot akkor is meg kell adni, amennyiben számlázás nem, csak könyvelés történik. Fontos, hogy az alapértelmezett pipát a bankhoz tegyük be! (Több bank esetén válasszuk ki, melyik legyen az alapértelmezett, de egy esetén is legyen megjelölve, mert ez alapján fogja a kiállított vevő számlára automatikusan betenni a megjelölt bankszámlaszámot.) Az alapértelemezett bankot pénznemenként tudjuk meghatározni, számla írásakor a számla pénznemének megfelelő bankszámlaszámot fogja automatikusan beemelni.
  
 
Értelemszerűen töltsük a többi adatot is, ha imá-ból számlázunk, akkor az itt megadott e-mail cím, internet cím, telefon, fax fognak megjelenni a számlaképen. Az “OK” gombra kattintva mentjük a módosításokat.
 
Értelemszerűen töltsük a többi adatot is, ha imá-ból számlázunk, akkor az itt megadott e-mail cím, internet cím, telefon, fax fognak megjelenni a számlaképen. Az “OK” gombra kattintva mentjük a módosításokat.
16. sor: 17. sor:
 
A beállítások után egyszer újra kell indítani a programot! A cégadatokat a rendszer az induláskor olvassa ki, így egy újraindítás szükséges a felvitt adatok betöltődéséhez.
 
A beállítások után egyszer újra kell indítani a programot! A cégadatokat a rendszer az induláskor olvassa ki, így egy újraindítás szükséges a felvitt adatok betöltődéséhez.
  
=== Cég adózás, ÁFA típusa ===
+
 
 +
=== [[Cég adózás, ÁFA típusa]] ===
 
----
 
----
'''“Beállítások / Főbeállítások / Adózási típus”''' menüpontban tudjuk a cég Adózási és ÁFA típusát, időszakokra megadni.
 
 
A normál típusokat nem szükséges beállítani, az az alapértelmezett.
 
  
Az “Új” gombbal felvesszük kezdő időponttal valamely megfelelő típust, majd újabb változás beállítása esetén ugyanígy az "Új" gombbal a változás kezdő időpontjával felvesszük az új típust, a rendszer automatikusan lezárja a megelőző szakaszt, ne állítsunk be záró dátumot.
 
  
'''Ne hozzunk létre átfedésben különböző típusokat!!'''
+
=== Számlatükör testreszabása ===
 +
----
 +
Az IMA összetett rendszerként sok automatizmussal rendelkezik, melyekhez induláskor a megfelelő beállítások elengedhetetlenek, mielőtt ezeket a beállításokat megtennénk, a hivatkozni kívánt főkönyvi számok használatához alakítsuk ki számlatükrünket.
  
A rendszer 13.01.01-től normál cégként hoz létre minden új céget, így legkorábbi időpontra 13.01.02-től lehet beállítani pl. pénzforgalmisnak (vagy valamely TAO-tól eltérő adózási típusúnak), az új létrehozásával záródik le az előző időszak.
+
'''Pénzügy/Számvitel / Főkönyvi könyvelés / Számlatükör'''
IMA innen veszi az adatokat, a bizonylatok dátuma alapján, adott időszakra beállított típusnak megfelelően fogja kezelni a céget.
 
  
pl. '''Pénzforgalmis cég''' esetén Jelöljük a “Beállítások /Főbeállítások / Adózási típus” menüben, hogy a cég mely időszaktól pénzforgalmis, előzőekben megadott szempontok szerint, ne legyen átfedés.  
+
[[Fájl:Számlatükör.png]]
Ezen kívül a “Beállítások /Főbeállítások / Pénzügy/Számvitel” menüben adjuk meg a pénzforgalmi áfa főkönyvi számokat, ez a menü a “karton” gomb megnyomásával válik szerkeszthetővé. A partner kartonján tüntessük fel, hogy Eu vagy Harmadik Ország, ezt a pénzforgalmis cégnél be kell pipálni, ha közösségen belüli ügyletről van szó.
+
 
 +
 
 +
'''A számlatükör főkönyvi számai alábonthatók, illetve az alábontás megszüntethető''' (amennyiben még nem történt könyvelés az adott fk. számra).  
 +
 
 +
Ha egy főkönyvi számot alá szeretnénk bontani, csak létre kell hozni egy "'''Új'''"-at, a következő helyiértéknek megfelelő számozással (91 után csak 911 következhet, nem lehet 9111), beírom, hogy 454231, elnevezem, beállítom a Mérleg/Erdemény sorokat, hogy hozvá tartozik. Innentől a létrehozott új alábontás a használható főkönyv és a 45423 csoportosító sorrá változik, megszűnik a rákönyvelhetőség, fő sorokra nem könyvelhetünk.
 +
 
 +
Ha már esetleg történt arra a főkönyvre könyvelés, amit alászeretnénk bontani, akkor annak tartalma az elsőnek létrehozott alábontó sorra fog kerülni.  
 +
 
 +
 
 +
'''Törölni''', alábontást megszüntetni is mindig a hieararchia szerinti legalsó alábontástól tudunk fölfelé, abban az esetben, ha arra a főkönyvi számra még nem történt könyvelé vagy hivatkozás, pl. alapbeállításként meg vannak adva szállító és vevő könyvelési csoportok a “Pénzügy/számvitel / Beállítások / Könyvelési csoport /szállító és vevő könyvelési csoport” menüpontokban, illetve néhány főkönyvi szám a főbeállításban is szerepel “Beállítások / Főbeállítások” menüben. Ha ezeket törölni szeretnénk, a kitörlés előtt állítsuk át bármilyen más főkönyvi számra, ezzel felszabadítva az adott főkönyvet a kitörléshez, majd ha kitöröltük a számlatükörben, utána a kialakított számlatökür szerint megfelelő főkönyvi számot állítsuk be a hivatkozásokhoz.
 +
 
 +
 
 +
A Számlatükröt használhatjuk magyar '''német és angol''' nyelven.
 +
 
 +
 
 +
Beállíthatjuk, hogy adott főkönyvi számra kötelező legyen megadni '''munkaszámot/költséghelyet''', így azok megadása nélkül nem tudnak könyvelést létrehozni rájuk.
 +
 
 +
 
 +
'''Átalányadós ev.''' esetén, ha a könyvelésből, a bevétel alapján akarjuk számfejteni a jövedelmet, a bevételi főkönyvi számon adjuk meg, a használatát és a költséghányad mértékét.
 +
 
 +
 
 +
Jelölhetjük, ahol a szállítói számlán a részletes adatokat is szükséges tölteni, '''mennyiséget, vtsz számot.'''
 +
 
 +
== Főbeállítások - könyvelés előtt szükséges beállítások ==
 +
 
 +
'''“Beállítások/Főbeállítások”'''
 +
Háttér könyvelési folyamatokhoz használatos főkönyvi számok, szabályok megadása!!!
 +
 
 +
[[Főbeállítások - könyvelés előtt szükséges beállítások]]
  
=== Számlatükör testreszabása ===
 
 
----
 
----
Az ima összetett rendszerként sok automatizmussal rendelkezik, melyekhez induláskor a megfelelő beállítások elengedhetetlenek, mielőtt ezeket a beállításokat megtennénk, a hivatkozni kívánt főkönyvi számok használatához alakítsuk ki számlatükrünket.
 
  
A számlatükör főkönyvi számai alábonthatók, illetve az alábontás megszüntethető (amennyiben még nem történt könyvelés az adott fk. számra). Ha egy főkönyvi számot alá szeretnénk bontani, csak létre kell hozni egy újat, a következő helyiértéknek megfelelő számozással (91 után csak 911 következhet, nem lehet 9111), ha már esetleg történt arra a főkönyvre könyvelés, amit alászeretnénk bontani, akkor annak tartalma az elsőnek létrehozott alábontó sorra fog kerülni. Törölni mindig a legalsó alábontástól tudunk fölfelé, abban az esetben, ha arra a főkönyvi számra még nem történt hivatkozás, pl. alapbeállításként meg vannak adva szállító és vevő könyvelési csoportok a “Pénzügy/számvitel / Beállítások / Könyvelési csoport /szállító és vevő könyvelési csoport” menüpontokban, illetve néhány főkönyvi szám a főbeállításban is szerepel “Beállítások / Főbeállítások” menüben. Ha ezeket törölni szeretnénk, a kitörlés előtt állítsuk át bármilyen más főkönyvi számra, ezzel felszabadítva az adott főkönyvet a kitörléshez, majd törlés után a létrehozott főkönyvi számok szerint állítsuk be a hivatkozásokhoz a megfelelő számokat.
 
  
== [[Főbeállítások - könyvelés előtt szükséges beállítások]] ==
 
 
 
 
== [[Pénzügy/Számviteli alapbeállítások]] ==
 
== [[Pénzügy/Számviteli alapbeállítások]] ==
 +
 
=== [[Pénznemek használata]] ===
 
=== [[Pénznemek használata]] ===
 
----
 
----
47. sor: 70. sor:
  
 
[[File:5Pénznemek.png]]
 
[[File:5Pénznemek.png]]
 +
  
 
=== Bank létrehozása, beállítása ===
 
=== Bank létrehozása, beállítása ===
56. sor: 80. sor:
  
 
[[File:4Bank karton.png]]
 
[[File:4Bank karton.png]]
 +
  
 
=== Pénztár létrehozása, beállítása ===
 
=== Pénztár létrehozása, beállítása ===
 
----
 
----
 
A '''“Pénzügy/Számvitel” modul - “Pénztár/ Pénztár”''' menüpontban az “Új” gomb megnyomásával tudunk pénztárat létrehozni.
 
A '''“Pénzügy/Számvitel” modul - “Pénztár/ Pénztár”''' menüpontban az “Új” gomb megnyomásával tudunk pénztárat létrehozni.
 
Pénztár felelősnek ne felejtsük el hozzáadni a felhasználót!
 
 
[[File:6Pénztár1.png]]
 
  
 
Első a pénztár kódjának és nevének megadása, a pénznem és a használni kívánt Főkönyvi számlaszám választása.  
 
Első a pénztár kódjának és nevének megadása, a pénznem és a használni kívánt Főkönyvi számlaszám választása.  
69. sor: 90. sor:
 
Forintos pénztár esetében “Kerekítés” beállítása, az 5-ös beírásával történik, és szükséges a kerekítés különbségére használatos főkönyvi számok megadása (pl. 8698, 9698).
 
Forintos pénztár esetében “Kerekítés” beállítása, az 5-ös beírásával történik, és szükséges a kerekítés különbségére használatos főkönyvi számok megadása (pl. 8698, 9698).
  
A pénztárhoz hozzá kell rendelni a pénztár felelősöket. E nélkül nem lehet a pénztárban dolgozni, készpénzes számlára kiegyenlítést rátenni, a kp számla könyveléskor az automatikus pénztrábizonylat nem tud elkészülni, így nem tudjuk lekönyvelni. A pénztár karton gombjára kattintva a felnyíló ablak baloldalán látható a “Pénztár felelősök” menü ennek kiválasztása után az “Új” gombra kattintva legördülő menüből tudjuk a kívánt felhasználót hozzáadni.
 
 
  
A pénztári bizonylatok számozásának előtagot tudunk megadni.  
+
'''A pénztári bizonylatok számozására előtagot tudunk megadni.'''
  
 
A pénztár kartonján, a Bevételi- / Kiadási pénztárbizonylat karton gombjára kattintva megadjuk az előtagot, a számjegyek számát, az évszám (2) számjegyű használatát, illetve kézi számozást is választhatunk. Ezeket a beállításokat,  első használat előtt tudjuk megtenni, utána év közben már nem módosítható, következő évben tudunk változtatni rajta. Érdemes a be- és ki bizonylatok megkülönböztetése, ill. több pénztár esetén a pénztárak megkülönböztetésére használni, hogy a bizonylatok könnyebben azonosíthatók legyenek. Fontos, hogy a lenti számozási körök ablakon belül is meg kell nyomni az “Új” gombot. Azok a beállítások kerülnek alkalmazásra melyek a táblázatban szerepelnek, fent a világos kék keretben csak tájékoztatásul szerepeltethetőek az adatok.
 
A pénztár kartonján, a Bevételi- / Kiadási pénztárbizonylat karton gombjára kattintva megadjuk az előtagot, a számjegyek számát, az évszám (2) számjegyű használatát, illetve kézi számozást is választhatunk. Ezeket a beállításokat,  első használat előtt tudjuk megtenni, utána év közben már nem módosítható, következő évben tudunk változtatni rajta. Érdemes a be- és ki bizonylatok megkülönböztetése, ill. több pénztár esetén a pénztárak megkülönböztetésére használni, hogy a bizonylatok könnyebben azonosíthatók legyenek. Fontos, hogy a lenti számozási körök ablakon belül is meg kell nyomni az “Új” gombot. Azok a beállítások kerülnek alkalmazásra melyek a táblázatban szerepelnek, fent a világos kék keretben csak tájékoztatásul szerepeltethetőek az adatok.
 +
  
 
[[File:7Pénztár2.png]]
 
[[File:7Pénztár2.png]]
 +
 +
 +
'''Pénztár felelősnek ne felejtsük el hozzáadni a felhasználót!'''
 +
 +
A pénztárhoz hozzá kell rendelni a pénztár felelősöket. E nélkül nem lehet a pénztárban dolgozni, készpénzes számlára kiegyenlítést rátenni, a kp számla könyveléskor az automatikus pénztrábizonylat nem tud elkészülni, így nem tudjuk lekönyvelni. A pénztár karton gombjára kattintva a felnyíló ablak baloldalán látható a “Pénztár felelősök” menü ennek kiválasztása után az “Új” gombra kattintva legördülő menüből tudjuk a kívánt felhasználót hozzáadni.
 +
 +
[[File:6Pénztár1.png]]
 +
 +
=== [[Mérleg/Eredménykimutatás]] ===
 +
  
 
== [[Egyéb beállítások]] ==
 
== [[Egyéb beállítások]] ==
 
=== [[Számozási körök]] ===
 
=== [[Számozási körök]] ===
 +
'''"Program adminisztráció / Számozási körök"'''
 +
 +
A számlák, jogcímek stb. sorszámozásának formáját tudjuk itt megadni.
 +
 +
'''Imából számlázás esetén beállíthatunk saját vevői számla sorszámozást!'''
 +
 +
A folyamatos sorszámozáshoz adhatunk meg egy előtagot, kiválaszthatjuk, hány karakteres legyen az évszám, és hány helyiértékű a sorszám. Választhatunk kézi sorszámozást is. Ezt egy évre vonatkozóan egyszer lehet beállítani, év közben nem módosítható.
 +
 +
Van lehetőség új sorszámtartomány használatára, így több sorszámot is használhatunk egyszerre, mintha több számlatömbünk lenne, például a különböző terület/ágazati részlegek számára. Ezt az '''Új vevői számla számozási kör''' funkcióval tudjuk létrehozni.
 +
 +
[[Fájl:Számozási körök vevői számla.JPG]]
 +
 +
 +
Az elsődleges továbbra is az eredeti számozási kör lesz, számlázáskor a számla kartonon a számlaszámnál lévő kis zöld nyllal tudunk váltani másik szmozási körre.
 +
 +
[[Fájl:Vevői karton zöld nyíl.jpg]]
 +
----
 +
 +
 
=== [[Partnerek]] ===
 
=== [[Partnerek]] ===
 
=== [[Könyvelési csoportok]] ===
 
=== [[Könyvelési csoportok]] ===
86. sor: 135. sor:
 
=== [[Vegyes napló]] ===
 
=== [[Vegyes napló]] ===
 
=== [[Technikai számla ]] ===
 
=== [[Technikai számla ]] ===
 +
=== [[Felhasználók, jogosultságok]] ===
 +
===[[Mértékegység beállítása]]===
  
== [[Felhasználók, jogosultságok]] ==
 
 
'''Hasznos tipp'''
 
'''Hasznos tipp'''
== [[Teszt cég és minta cég használata]] ==
+
=== [[Teszt cég és minta cég használata]] ===

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 12., 18:57-kori változata

Az IMA használata előtt számos beállításra szükség van

Alapbeállítások

Cégadatok beállítása


A cég adatait a „Program adminisztráció” modul – „Kezdő”- „Cégadatok módosítása” menüponton keresztül tudjuk beállítani.

3Cégadatok.png

Fontos az “Adószám” (ha rendelkezünk vele, lejjebb a “Közösségi adószám”) kitöltése, és a “Cég bankok” megadása.

A “Cég bankok” – Bankszámla létrehozása, az “Új” gombra kattintva történik. Itt azokat a cégbankokat, bankszámla számokat szerepeltessük, amiket az imából számlázva a számlán szerepeltetni szeretnénk. Egy bankot akkor is meg kell adni, amennyiben számlázás nem, csak könyvelés történik. Fontos, hogy az alapértelmezett pipát a bankhoz tegyük be! (Több bank esetén válasszuk ki, melyik legyen az alapértelmezett, de egy esetén is legyen megjelölve, mert ez alapján fogja a kiállított vevő számlára automatikusan betenni a megjelölt bankszámlaszámot.) Az alapértelemezett bankot pénznemenként tudjuk meghatározni, számla írásakor a számla pénznemének megfelelő bankszámlaszámot fogja automatikusan beemelni.

Értelemszerűen töltsük a többi adatot is, ha imá-ból számlázunk, akkor az itt megadott e-mail cím, internet cím, telefon, fax fognak megjelenni a számlaképen. Az “OK” gombra kattintva mentjük a módosításokat.

A beállítások után egyszer újra kell indítani a programot! A cégadatokat a rendszer az induláskor olvassa ki, így egy újraindítás szükséges a felvitt adatok betöltődéséhez.


Cég adózás, ÁFA típusa



Számlatükör testreszabása


Az IMA összetett rendszerként sok automatizmussal rendelkezik, melyekhez induláskor a megfelelő beállítások elengedhetetlenek, mielőtt ezeket a beállításokat megtennénk, a hivatkozni kívánt főkönyvi számok használatához alakítsuk ki számlatükrünket.

Pénzügy/Számvitel / Főkönyvi könyvelés / Számlatükör

Számlatükör.png


A számlatükör főkönyvi számai alábonthatók, illetve az alábontás megszüntethető (amennyiben még nem történt könyvelés az adott fk. számra).

Ha egy főkönyvi számot alá szeretnénk bontani, csak létre kell hozni egy "Új"-at, a következő helyiértéknek megfelelő számozással (91 után csak 911 következhet, nem lehet 9111), beírom, hogy 454231, elnevezem, beállítom a Mérleg/Erdemény sorokat, hogy hozvá tartozik. Innentől a létrehozott új alábontás a használható főkönyv és a 45423 csoportosító sorrá változik, megszűnik a rákönyvelhetőség, fő sorokra nem könyvelhetünk.

Ha már esetleg történt arra a főkönyvre könyvelés, amit alászeretnénk bontani, akkor annak tartalma az elsőnek létrehozott alábontó sorra fog kerülni.


Törölni, alábontást megszüntetni is mindig a hieararchia szerinti legalsó alábontástól tudunk fölfelé, abban az esetben, ha arra a főkönyvi számra még nem történt könyvelé vagy hivatkozás, pl. alapbeállításként meg vannak adva szállító és vevő könyvelési csoportok a “Pénzügy/számvitel / Beállítások / Könyvelési csoport /szállító és vevő könyvelési csoport” menüpontokban, illetve néhány főkönyvi szám a főbeállításban is szerepel “Beállítások / Főbeállítások” menüben. Ha ezeket törölni szeretnénk, a kitörlés előtt állítsuk át bármilyen más főkönyvi számra, ezzel felszabadítva az adott főkönyvet a kitörléshez, majd ha kitöröltük a számlatükörben, utána a kialakított számlatökür szerint megfelelő főkönyvi számot állítsuk be a hivatkozásokhoz.


A Számlatükröt használhatjuk magyar német és angol nyelven.


Beállíthatjuk, hogy adott főkönyvi számra kötelező legyen megadni munkaszámot/költséghelyet, így azok megadása nélkül nem tudnak könyvelést létrehozni rájuk.


Átalányadós ev. esetén, ha a könyvelésből, a bevétel alapján akarjuk számfejteni a jövedelmet, a bevételi főkönyvi számon adjuk meg, a használatát és a költséghányad mértékét.


Jelölhetjük, ahol a szállítói számlán a részletes adatokat is szükséges tölteni, mennyiséget, vtsz számot.

Főbeállítások - könyvelés előtt szükséges beállítások

“Beállítások/Főbeállítások” Háttér könyvelési folyamatokhoz használatos főkönyvi számok, szabályok megadása!!!

Főbeállítások - könyvelés előtt szükséges beállítások



Pénzügy/Számviteli alapbeállítások

Pénznemek használata


A pénzügyi és számviteli beállítások közül az egyik legfontosabb beállítás a pénzem rögzítése, melyre a következő felületen nyílik lehetőség: „Pénzügy/Számvitel” – „Beállítások” / „Pénznem” - “Új” Az új pénznem hozzáadása után az ima betölti az MNB árfolyamot, melyet ezután a bank, pénztár, és számla rögzítésekor az aktuális dátum szerint felkínál.

5Pénznemek.png


Bank létrehozása, beállítása


A cégek menüpontban létrehozott, és minden további könyvelni kívánt bankszámlának be kell állítani a “Pénznem” és “Főkönyvi számlaszám”-ot, ezt a „Pénzügy/Számvitel” – „Bank” / „Bank” menüpontban tehetjük meg a “Karton” (ill. “Új”) gomb használatával.

A HUF pénznemet nem szükséges kiválasztani, az az alapértelmezett, csak a devizát állítjuk be. Egy bank alá több bankszámlaszám is tartozhat. Itt tudunk több bankot is felvinni, amit a “Banknaplóban” használni szeretnénk. A kezdő menüpontban a cégbank a számlázáshoz tartozó bankot jelenti, itt pedig a további számlákat, alszámlákat vezethetjük, amiken még pénzmozgást kezelünk.

4Bank karton.png


Pénztár létrehozása, beállítása


A “Pénzügy/Számvitel” modul - “Pénztár/ Pénztár” menüpontban az “Új” gomb megnyomásával tudunk pénztárat létrehozni.

Első a pénztár kódjának és nevének megadása, a pénznem és a használni kívánt Főkönyvi számlaszám választása.

Forintos pénztár esetében “Kerekítés” beállítása, az 5-ös beírásával történik, és szükséges a kerekítés különbségére használatos főkönyvi számok megadása (pl. 8698, 9698).


A pénztári bizonylatok számozására előtagot tudunk megadni.

A pénztár kartonján, a Bevételi- / Kiadási pénztárbizonylat karton gombjára kattintva megadjuk az előtagot, a számjegyek számát, az évszám (2) számjegyű használatát, illetve kézi számozást is választhatunk. Ezeket a beállításokat, első használat előtt tudjuk megtenni, utána év közben már nem módosítható, következő évben tudunk változtatni rajta. Érdemes a be- és ki bizonylatok megkülönböztetése, ill. több pénztár esetén a pénztárak megkülönböztetésére használni, hogy a bizonylatok könnyebben azonosíthatók legyenek. Fontos, hogy a lenti számozási körök ablakon belül is meg kell nyomni az “Új” gombot. Azok a beállítások kerülnek alkalmazásra melyek a táblázatban szerepelnek, fent a világos kék keretben csak tájékoztatásul szerepeltethetőek az adatok.


7Pénztár2.png


Pénztár felelősnek ne felejtsük el hozzáadni a felhasználót!

A pénztárhoz hozzá kell rendelni a pénztár felelősöket. E nélkül nem lehet a pénztárban dolgozni, készpénzes számlára kiegyenlítést rátenni, a kp számla könyveléskor az automatikus pénztrábizonylat nem tud elkészülni, így nem tudjuk lekönyvelni. A pénztár karton gombjára kattintva a felnyíló ablak baloldalán látható a “Pénztár felelősök” menü ennek kiválasztása után az “Új” gombra kattintva legördülő menüből tudjuk a kívánt felhasználót hozzáadni.

6Pénztár1.png

Mérleg/Eredménykimutatás

Egyéb beállítások

Számozási körök

"Program adminisztráció / Számozási körök"

A számlák, jogcímek stb. sorszámozásának formáját tudjuk itt megadni.

Imából számlázás esetén beállíthatunk saját vevői számla sorszámozást!

A folyamatos sorszámozáshoz adhatunk meg egy előtagot, kiválaszthatjuk, hány karakteres legyen az évszám, és hány helyiértékű a sorszám. Választhatunk kézi sorszámozást is. Ezt egy évre vonatkozóan egyszer lehet beállítani, év közben nem módosítható.

Van lehetőség új sorszámtartomány használatára, így több sorszámot is használhatunk egyszerre, mintha több számlatömbünk lenne, például a különböző terület/ágazati részlegek számára. Ezt az Új vevői számla számozási kör funkcióval tudjuk létrehozni.

Számozási körök vevői számla.JPG


Az elsődleges továbbra is az eredeti számozási kör lesz, számlázáskor a számla kartonon a számlaszámnál lévő kis zöld nyllal tudunk váltani másik szmozási körre.

Vevői karton zöld nyíl.jpg



Partnerek

Könyvelési csoportok

ÁFA kulcsok

Jogcímek

Vegyes napló

Technikai számla

Felhasználók, jogosultságok

Mértékegység beállítása

Hasznos tipp

Teszt cég és minta cég használata